///

“Egy átlagos muszlim döbbenetesen aluliskolázott”

A tekintélyes Pew Research Center kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint egy átlagos muszlim minden tekintetben aluliskolázottabb, mint egy vele egykorú keresztény vagy zsidó.

Még akkor is, ha egy és ugyanazon térségből származnak.

Az amerikai intézet decemberben publikált kutatása átfogóan elemezte, hogy – globális viszonylatban – milyen az egyes vallások tagjainak iskolázottsága. A megvizsgált öt világvallás (keresztény, iszlám, zsidó, buddhista, hindu) mellett az összehasonlítás kedvéért még a magukat ateistának, azaz vallástalannak tartókat is bevették a reprezentatív mintába, melyben 151 ország lakosa vett részt. A kutatás két kulcsfontosságú kérdést ölelt fel, miszerint

  • egy átlagos tagja a fent említett vallásoknak érintkezett-e egyáltalán a formális oktatással,
  • és ha igen, akkor hány évet töltött el benne?

Ezen kiindulás alapján a kutatóintézet úgy értékelte, hogy a magukat vallástalannak tartókkal együtt, a 25 évnél idősebb megkérdezettek együttes, formális oktatásban eltöltött éveinek átlaga kicsivel több mint 7 és fél év. Tehát ennyi időt töltöttek el valamilyen hivatalos intézményben, amely az iskolázottsági szintjüket volt hivatott növelni.

Kiemelkedően magasak a zsidók és a keresztények mutatói

Azonban az adatok szerint a 7,7-es iskolázottsági mutatóhoz képest jócskán felülteljesítenek a zsidó és keresztény vallású megkérdezettek. Ugyanis a zsidók átlagosan 13,4 évet töltenek el valamilyen jellegű oktatási intézményben, a keresztények pedig 9,3-at. Mindkét szám hűen tükrözi azt, hogy kikre épült az európai és a nyugati civilizáció kulturális bölcsője: a magasan iskolázott, vallásos személyekre.

Érdemes hozzátenni, hogy a magukra vallástalanként hivatkozók is átlag feletti oktatási intézményekben eltöltött évekkel bírnak (8,8), azonban mind a zsidók, mind pedig a keresztények több évet töltenek azzal, hogy képezzék magukat.
De mi a helyzet az Európába özönlő muszlimokkal?

A helyzet egyáltalán nem rózsás. A Pew Research adatai szerint a muzulmánok jelentősen elmaradnak az átlagtól, mindössze 5,6 évet töltenek formális oktatásban. Továbbá az elemzés szerint elsősorban a Közel-Keleten élő iszlamisták azok, amelyek lefelé torzítják a globális muszlimok átlagait.

Mi több, erre a jelenségre egyáltalán nem ad magyarázatot az az érvelés, miszerint a Közel-Keleten nagyobb a szegénység, ezért az ott élő muszlimok szinte magától értetődő módon, önhibájukon kívül esnek el a formális oktatásban való részvételtől. Ugyanis a kutatásban szándékosan nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy

olyan térségekben is összehasonlítsák a keresztények és a muszlimok iskolázottsági adatait, ahol eleve kevesebb ilyenfajta lehetőséghez jutnak az ott élők.”

Ennek eklatáns példája a Szubszaharai Afrika térsége, vagy más néven Fekete-Afrika, mely az afrikai kontinensnek azon része, amely a Szaharától délre esik. Az itt megtalálható országok döntő többsége egyáltalán nem büszkélkedhet minőségi szolgáltatásokkal, magas életszínvonallal és megfelelő, az állam által biztosított jóléti rendszerekkel.

Ugyanakkor Fekete-Afrikában egyaránt találni keresztényeket és muzulmánokat, így a megfelelő mintavételi eljárás során már egy mérvadó képet kapunk arról, hogy mely vallás kulturális örökségében él erősebben az oktatás, azaz az iskolázottság és műveltség kérdésének fontossága.

A Pew Research adatai szerint annak ellenére, hogy a térség által biztosított feltételek megegyeznek, itt is magasan felülmúlja a keresztények átlagos iskolázottsága a muzulmánokét.

Ezt a kulturális, civilizációs mutatókon kívül az is magyarázhatja, hogy a muzulmán közösségekben a nők iskolázottsága még az aluliskolázott muszlim férfiakénál is alacsonyabb. Ezzel szemben a keresztény, zsidó és ateista közösségekben a nők és a férfiak közti efféle különbség szinte elhanyagolható.

És mi van azokkal a muszlimokkal, akik Európában élnek?

Az iskolázottsági mutatóik kedvezőbbek, egész egyszerűen azért, mert a kontinentális szociális intézményeknek köszönhetően már megkezdődött egyfajta generációs felzárkóztatás. Egy Európában élő muszlim sokkal több lehetőséget kap, és ennélfogva égetőbbnek érzi, hogy részt vegyen valamilyen oktatásban, mint egy hasonló muzulmán, aki a Közel-Keleten él.

Ugyanakkor ez sokkal inkább Európa érdeme, mintsem a muszlim kultúráé. Továbbá felmerül a kérdés, megéri-e kontinensünk számára ekkora árat fizetni, hogy a saját intézményeinken keresztül edukáljuk azokat az iszlamistákat, akik a migrációs hullámmal ideérkeznek?

888 nyomán

Forrás: “Egy átlagos muszlim döbbenetesen aluliskolázott”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close